06/70/940-4782 info@szorolapozas.com
Ajánlatot kérek!

Nyomda történelme

Tömeges elterjedése a reneszánsz korban kezdődött a Johannes Gutenberg-féle nyomdapréssel, az évszázadok során sok eltérő nyomtatási eljárás fejlődött ki. A legismertebb technológiák a magasnyomtatás, síknyomtatás, szitanyomtatás, mélynyomtatás és a digitális nyomtatások.

 Nyomda történelme a magasnyomtatással kezdődött

Kínában a nyomtatás már a 8. században ismert volt. A legrégebbi bizonyíték egy 868-ban készült Gyémánt szútra*, de egyes források szerint papírpénzt is előállítottak 812-től.
A magasnyomtatás kezdetleges formája abból állt, hogy egy kézzel vésett falapot befestékeztek, majd egy papírlapot ráterítettek, és száraz kefével a hátoldalát dörzsölve hozzásimították.
Ebben az időben már próbálkoztak a fából faragott, szedhető írásjegyekkel is. Jó néhány könyvet nyomtattak is ezzel az eljárással, de nem terjedt el széleskörben.
A könyvek nyomtatásának egyik mérföldkövét a két hasábos és 42 soros Bibliát (1456) szoktátk tekineteni.

 


Síknyomtatás

1796-ban Alois Senefelder feltalálta a litográfiát, és egyúttal kidolgozta a síknyomtatás elvét is.
Maratással kialakított rézlemezt használt nyomóformaként míg később olcsóbb anyagokat keresett. Kísérletei közben véletlenül felfedezte, hogy a vizes felületen nem tapad meg a festék. Ez az elv az alapja a bádognyomtatásnak is, melyet plakát és konzervdoboz gyártásnál használtak.
A fém, vagy kő nyomóformáról a festéket egy lágyabb anyagú henger vette le, és adta át a fémlemezre. Ebből fejlődött ki a ma leginkább elterjedt ofszetnyomtatás (az első jelentős ofszetnyomógép 1907-ben épül meg).

 


Szitanyomtatás

A textiliparban használják, ahol filmnyomásnak nevezték el. Főleg a lyoni selyemiparban volt használatos, selymek díszítésére. Kialakulásáról keveset tudunk, annyi azonban bizonyos, hogy Kínában és Japánban már évszázadokkal ezelőtt használták textilfestésre. A formát fakeretbe erősített emberi haj, később selyemszál alkotja, ráragasztott rizspapírból kivágott sablonnal.

 


Mélynyomtatás

A 20. század elején tökéletesítik a mélynyomtatást, melynek elve az őskorig nyúlik vissza, majd később az ötvösművészek fejlesztették tovább. A 15. századig kézzel vésték a formákat.
Először egy rugalmas anyagra mélynyomtatással juttatják a festéket, aztán ezt az anyagot nyomják a nyomandó felületre. Az anyag rugalmassága lehetővé teszi, hogy nem csak sík felületnél használható. Manapság többek közt ajándék, és reklámtárgyak (például tollak, öngyújtók) esetében alkalmazzák.

 


Digitális eljárások

Legelterjedtebb formája az ofszetnyomtatásnál alkalmazott CTP. A személyi számítógépekhez használt nyomtatók ugyan már régóta digitális eljárásokkal működnek, de nyomdászati célokra kevés területen használják.

 


Nyomda történelme folytatódik a nyomógépekkel

A gépek fejlődése során a sík részeket kiváltották a hengerek. Gutenberg egy sík felületű prést alkalmazott, és egy bőrlabdaccsal festékezte a betűket. Aztán a festékezés szerepét gumi és fém, vagy egyéb más kemény anyagú hengerek veszik át. Később a papír is egy íves felületen gördül végig a sík nyomóformán, legvégül pedig már az utóbbi is hengeres kialakítású. Emellett fontos szerepet játszott a meghajtásához használt energia. De az egyik legnagyobb áttörés a síkszitás papírgyártógép, és a tekercspapír megjelenése volt. A tekercsnyomó gépek ma már mind rotációs kialakításúak, azaz hengerek között halad el papír. 1846-ban készítik az első tekercspapírral dolgozó gépet, de ez még gyorssajtó volt, ahol a nyomóforma sík felületű. A papíradagolástól eltekintve semmiben nem tér el az íves gépektől.

 

*A Gyémánt szútra (Vadzsraccshedika Pradzsnyápáramitá Szutra) a buddhista kanonikus irodalom korai, kiemelkedő darabja, és mint ilyen a zen szellemének egyik meghatározója.

Kérd ajánlatunkat!

Név

Cégnév

Telefonszám

E-mail cím

Darabszám

Terület

Üzenet

Hagyd üresen: